Az iskola története

Kezdetek...

A Premontreiek Trianon után megszüntetett kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnázium anyaországba telepített szerzetes tanárai foglalkoztatására hamarosan sikerült dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátusnak Gödöllõn premontrei oktatási intézetet létrehoznia. A magyar állam az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó hathatós közremûködése révén 1923-ban a gödöllõi Fácánoserdõt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a Rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerû természeti környezetben tervezett nevelõintézet több lépcsõs építésének ünnepélyes alapkõletétele.

A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllõi Reálgimnáziumának az elsõ tanévben 2-2 elsõ és második osztálya indult. A 180 diákot hat szerzetes és két világi tanár tanítja. A bennlakó vidéki tanulóknak helyet adó 200 személyes konviktus, a Szent Norbert Nevelõintézet 1925 szeptemberében nyílik.

Az épületegyüttes harmadik részlege, a rendház az 1927-28. tanévben készült el. Homlokzata elõtt kap helyet 1931-ben Róna József alkotása, Kálmán herceg lovas szobra. A mohi ütközet tragikus sorsú hõse, IV. Béla testvéröccse aki a premontreiek hazai munkálkodásának bõkezû segítõje volt.

Nagy érdeklõdés kíséretében kezdõdött 1938-ban a tantárgyak egy részét francia nyelven oktatva, francia tanárok által irányított társalgással a gimnázium francia tagozatának mûködése. A következõ tanévtõl "A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllõi Szent Norbert Gimnáziuma" lett az iskola neve.

1944 õszén is csak a hivatalos kezdési idõpont után indul a tanítás, és a hadmûveletek közeledése miatt csupán október 29-ig tart. Állandó fenyegetést jelentettek ekkor már a bombatámadások, melyek következtében kétszer találat is éri az épületet. A szovjet csapatok decemberi bevonulását követõen a szerzetesrend tagjai Máriabesnyõn, a Salvator- nõvérek kolostorában kapnak elhelyezést.

Második újraindulás

Amikor a közbiztonság 1945 tavaszán lehetõvé tette, szükségmegoldásokkal ugyan, de hamarosan folytatódott az erõsen sûrített tanévi munka. A gödöllõi premontrei gimnázium történetében ez a második újraindulás.

Ehhez képest már javuló körülmények között indult az 1945/46-os év. A szovjet katonai vezetés átadja eredeti tulajdonosának a rendházat, ahol az oktatási célokra átalakított helyiségekben folytatódhatott a tanítás. A tanulók bennlakására továbbra sincs lehetõség. A francia tagozat és a konviktorok csak az 1946-47. tanév kezdetekor jöhetnek vissza Gödöllõre. Ekkorra ugyanis a visszakapott egész épületegyüttes - jórészt a tanulók közremûködésével - olyan használható állapotba került, hogy az oktatás körülményei közelítettek a háború elõtti viszonyokhoz.

A következõ iskolaév nagyrészt a vihar elõtti csend jegyében telt el. A megalakult diákönkormányzat, a tanulók könyvtárfejlesztõ gyûjtõakciói, a nagyszabású farsangi bál, az 1848-as szabadságharc centenáriuma, de a mindennapi tanulás megszokott rendje is a normális iskolai életet példázta - a tanév befejezése azonban a premontrei gimnázium tevékenységének végét is jelentette egyben. 1948 júniusának közepén, a 24. tanév érettségi vizsgái alatt - a többi egyházi iskolával együtt - a gödöllõi gimnáziumot is államosították. Amikor pedig nem sokkal ezután a szerzetesrendeket is feloszlatták, és az egész intézményt a felsõfokú agrárképzés céljára vették igénybe, a premontrei gimnázium harmadszori indítását csak kivételes hit birtokában remélhette bárki is.

Jelen és jövõ

Több mint 40 év múlva azonban, 1989-ben a szerzetesrendek újból engedélyezett mûködését követõen Fényi Ottó, egykori premontrei tanár elnökletével megalakult a Gödöllõi Öregdiákok Egyesülete. Ennek fiatalosan lelkes vezetõsége az itthoni és külföldi öregdiákok kívánságára szorgalmazni kezdte az egyházi gimnázium újraszervezését.

Sem a Trianon utáni elsõ induláskor, sem a háború végi hiányos feltételek közben nem állt olyan nehéz helyzet elõtt a Rend, mint ekkor. Épület és tantestület nélkül nincs iskola. A hajdani gimnázium visszaszerzésének nem volt valós esélye, a régi tanári karból már csak néhányan maradtak. Egyedül az 1948-ban szomorú körülmények között érettségizõ diákok osztályfõnöke, Fényi Ottó, immár gödöllõi kormányzó perjel érzett közülük erõt a feladat vállalására. Sikerült az államosított régi intézmény közvetlen szomszédságában kárpótlásként két olyan kisebb épületet a környezõ erdõrésszel együtt megszereznie, amelyben - egyelõre két tanévre elegendõ helyiségekben - néhány, fõleg premontrei elkötelezettségû világi tanár irányításával két párhuzamos elsõ osztály 1992 õszén elkezdhette a nyolcosztályos, reálirányultságú gimnáziumi tanulmányait.

Az 1993/94-es tanév 4 osztályának elhelyezésére még alkalmas volt az iskolaépület, de a következõ évekre már bõvíteni kellett. Ezért évközben elkezdõdött az épület bõvítése. Az oktatási helyiségek tekintetében kedvezõek voltak a körülmények 1995/96-ban is, de a változatlanul töretlen érdeklõdés a fiatal gimnázium iránt nagyobb iskolaépületet igényelt. Ezért 1995 tavaszán megindult az építkezés, de pénzügyi nehézségek miatt a folyamat lelassult.

Az iskola igazgatói székét 1997 augusztusától Fényi Ottótól Bárdy Péter vette át, aki már több éve tanított (s tanít ma is) kémiát az iskolában.

Jelenleg több mint 400 diák tanul az gimnáziumban. A hangsúly most is a reáltantárgyakon van, de igen nagy óraszámban tanulják a diákok az idegen nyelveket is. Az iskola felmenõ rendszerben mûködik, az elsõ érettségi 2000-ben volt.

	a A gimnázium ma